Az életem nagy dilemmái szépen lassan megoldódnak maguktól is; úgy látom, hogy az elmúlt két és fél hónap nyirokmasszázsai rendkívül jótékony hatással vannak a szervezetemre:
1. leadtam pár nagyon fölösleges kilót
2. ha tényleg limfómás lennék, akkor már szétszóródott volna a testemben újra a probléma és nem írogatnék ilyen vígan
3. nem feszülnek a nyaki bucik!
Úgy gondolom, hogy jó úton haladok :-) a legjobb úton ahhoz, hogy véglegesen leszámoljak ezzel az egész történettel és újra a régi önmagam lehessek, de megfontolt-óvatos kiadásban.
Aztán persze vannak más jó hírek is: áprilisban átköltözünk egy kicsike házikóba, ami nem nagyobb a mostani lakásunknál, de van kertje és rálátni a Balatonra; rettenetesen sokat remélek ettől a változástól! Nagyon jó érzés arra gondolni, miközben a szomszédok kiabálnak egymással, hogy nemsokára már nem kell ezt hallgatni :-)) és nagyokat fogok sétálni és nézem majd a Balatont, ami nekem, alföldi származású embernek mindig is a "csupanagybetűs BALATON" fog maradni és valami hihetetlen csodával bír a mai napig is.
És végül, de nem legutoljára: megszületett Laura keresztlányom kistesója, Levente! Márciusra várták a babót a szülei, de előbb érkezett a kislegény - tökéletes paraméterekkel: 3500 grammal és 56 centivel. Most őszintén, kell ennél szebb dolog a világon? Itt vannak a gyerkőcök:
