Úgy elrohant a nyár... augusztusban mindig volt nálam valaki látogatóban, gyorsan elmentek a hétköznapok. Pár napra barátnőm kiskamasz lánya érkezett, akinek a tej- és tojás allergiája miatt fokozott figyelemmel főztem, még palacsintát is csináltam szódából és lisztből, számomra is hihetetlen volt, hogy összeállt. Még mi is ebből ettünk! Anyukája hozott hozzá saját maga készített sárgabarack lekvárt, azzal kentem meg és máris mindenki két pofára tömhette be a palacsintát. Kell ennél nagyobb boldogság? A gyerek sem kapott anafilaxiás sokkot (allergiás reakció súlyosabb formája) és én is büszke voltam magamra, hogy sikerült megoldani. Nem egyszerű az Ő helyzetük sem, mert mindkét gyerek ezzel küzd és nem elég, hogy allergiásak a tejre és a tojásra, mindezek mellett még vigyázni kell egy csomó más dologgal is, pl. tilos az eper, a hal, a marhahús. Kicsi gyermekkoruk óta így étkeznek, az orvosok szerint kinőhetik, reménykedünk benne, hogy ez így fog történni. Addig is marad náluk a szigorú diéta.
Itt vagyunk szeptember első napjaiban és én alig vártam ezt az időszakot. Kedvenc meteorológusom (Szalinay-Met) azt mondja, hogy holnapra 10 fokot esik a hőmérséklet. Végre! Nem bírom a meleget mostanában, a menopauza egyik kellemetlen tünetével küzdök, folyik rólam a víz és ez irtó kellemetlen a számomra. Bevallom, azt is szeretem, amikor a Balaton elcsendesedik, mikor mindenki visszatér a hétköznapi élethez: elkezdődik az iskola, mindenki megy a dolgára. Ez az én időszakom, imádom! Tegnap este már érezhetően kevesebben voltak a parton, de ezt abból is láttam, ahogy az autópálya Pest felé tartó szakasza tömve volt kocsikkal délután.
Kezelések terén hála az égnek semmi újság sincs per pillanat. Vagyis jövök-megyek, megkapom az infúziót, a vérképem normális (mármint önmagamhoz képest az). Azon kívül, hogy a repülőgép késik más érdekesség nem történik. Októberben várható a következő MRI ellenőrzés, addig nyugodtan csinálgatom a hétköznapi dolgaimat.
Nemrégiben készült még egy robot, hogy a szürke ne unatkozzon egyedül. Egy picivel nagyobb is lett, mert vastagabb tűvel horgoltam, de megfogadtam, hogy az amigurumi figurákat mindenképpen 2,5-es tűvel készítem a jövőben, amikor Catania fonalat használok. Akkor a megfelelő a tartása a horgolásnak. Így sikerült:
