2017. április 28., péntek

Horgolással a stressz ellen

Húsvét előtti nagyszerdán megcsinálták a soron következő MRI vizsgálatot, először a másfél órás mókára került sor. Úgy terveztem, hogy szépen, nyugodtan megszúrják a portomat, lesétálok a főépületből az MRI épületébe - ez persze nem így történt, mert annyi beteg volt az osztályon, hogy jó későn került rám sor és a magam tempójában próbáltam lerohanni a vizsgálóba. Vannak periódusok, amikor alig van beteg és rajtam kívül szinte senki sem ücsörög a kezelőben, de ez most nem az az időszak. Sajnos sok a beteg! Mi történik a világban, hogy ennyien megbetegszünk?!

Az eredményt még nem tudom, ez persze jóval frusztráltabbá tesz, mint kellene. Nem lehet hozzászokni, hiába csináltuk már rengetegszer, a várakozás egy eredményre rettenetesen idegőrlő és rosszul hat mindenkire. Persze, ilyenkor jön az, hogy "gondolkozz pozitívan" - de akárhogyan is erőlködöm, vannak időszakok - és ez pont olyan - amikor ez a legutolsó dolog, ami az eszembe jut!

Addig is horgolok, lekötöm a gondolataimat és a fejemnek nincs ideje baromságokon töprengeni. Azt olvastam, hogy a horgolás (vagy bármilyen kézimunka) felér egy meditációval és blokkolja a negatív gondolatokat knitting-for-therapy . A bejegyzés angolul van, de a legjobb hozzászólások közül az tetszik, hogy "olcsóbb, mint egy terápia" :-) 

Az elmúlt időszakban 2 figurát készítettem el teljesen, a 3. még befejezésre vár:

Unikornis lány, akinek végül Lili lett a neve:

Mintája itt található: Bébi unikornis

A másik figurát már hetek óta készítem, ez is hangulat kérdése, hogyan haladok vele. A mai napon felvarrtam a szemöldököt és a mosolyt is, elkészültem vele, a ma este érkező keresztfiunk ajándékának szánom.


Mintája nem ingyenes, itt lehet megvásárolni: Pilot Plane

A héten különböző évfordulókat tartok számon. Szomorkásakat is, jókat is. A héten volt 13 éve, hogy összejöttünk a férjemmel és ugyanazon a napon volt 4 éve, hogy túléltem a keringésem összeomlását. Apunak is most van az évfordulója, amikor nem tudott tovább küzdeni a rákkal. De ebben a hónapban van anyai Mamának is az évfordulója, meg a Papának is - ha ez utóbbira jól emlékszem, hogy Ő is áprilisban adta vissza lelkét a teremtőnek. 

Egy pillanat alatt elmúlhat az élet. Erről pedig mindig az a dal jut az eszembe, amit az Anna & the Barbies előadásában hallottam a rádióban:

"Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni

Az utolsó órában, mikor már mindent megbántam
Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam
Hogy elmúlt az élet…
…kezdjetek el élni!"

2017. március 28., kedd

Nyuszkók

Az elmúlt hetekben kicsit hanyagoltam legkedvesebb hobbimat, a horgolást - pedig nagyon szerettem volna haladni a befejezetlen figuráimmal. Nem tudom, ki hogy van vele, de ez a horgolás és a fonalak szeretete, egy idő után átcsap gyűjtögető életmóddá - tisztára, mint az ősembereknél. Nem tudok úgy elmenni egy kézimunka bolt kirakata előtt, hogy ne ragadnék le előtte pár percre! Van itthon pár gombolyag fonalam, tervezgetek mindenféle projektet - egy ideje elhatároztam, hogy addig nem veszek új fonalat, amíg az itthon lévő el nem fogynak. De hiába, hol egy gombolyag fehér fonal hiányzik az adott figura befejezéséhez, hol egy színes gombolyagra van szükség... 

Most, hogy közeledik a Húsvét, mi mást is horgolhatnék, mint nyuszikákat? A minta a szokásos helyről van: Tavaszváró nyuszi - az elkészítésük több hétig tartott különböző nyavalyáim miatt (megfázás, derékfájás). De tegnap elkészültek! Zizi & Zazi nevet kapták, őket is ajándékba horgoltam :-) a fehér nyuszinak a fejére egy répa került, a talpára virágok, mert Ő bizony virágos mezőn járt és felragadtak a kis tappancsára. A bézs nyuszi, az egy úrilány: fejére rózsaszín virágot kapott dísznek, nyakába pedig egy rózsaszín selyem sálat.



A derékfájásom miatt tegnap felhívtam egy fizioterápiás szakorvost, aki nagyon aranyosan gyógytornát javasolt, ma megpróbálok keríteni egy gyógytornászt magamnak. A helyzet már sokkal jobb, mint másfél hete, de még mindig nem az igazi!

2017. március 8., szerda

Azt gondoltam,hogy megúszom ezt a telet...

Hétfőn este, éjszaka már éreztem, hogy olyan a nyelőcsövem, mintha leforrázták volna. Bevallom takarítás közben nyitva volt az ablak, mert lefolyót tisztítottam ecettel, szódabikarbónával és forró vízzel, és nem akartam abban az erős, szúrós szagban 20 percig aszalódni, bezártan. Először csak azt gondoltam, hogy tényleg beszippantottam az egyveleg szagából, de tegnap délután már gyanítottam, hogy vagy megfáztam, vagy összeszedtem valahol valami vírust a hétvégén (rendezvényeket látogattunk meg). Tavaly május óta nem kellett antibiotikumot szednem - akkor is húgyúti fertőzés miatt volt szükséges. Egyenlőre most is gondolkodom, hogy mi legyen, de ha nem javul az állapotom, akkor átballagok az orvoshoz. Jelenleg még csak a kezdeti tünetek jelentkeznek, van egy kis hőemelkedésem - a kérdés csak az, hogy mennyire lendülök bele? Kezelést múlt héten kaptam. Rengeteg teát iszom (kakukkfű, csipkebogyó) és tettem bele olyan forró ital porgyógyszert, amit az én szervezetem is tolerál.

Vasárnap hazafelé beugrottunk a kedvenc éttermünkbe Fehérváron, ott fotóztam néhány sárgálló nárciszt és előbújó krókuszokat :-)


Szombaton jegyünk volt az Illúzió Mesterei egyik előadására, ahol többek között, a közönséggel együtt csinált Hajnóczy Soma bűvész világbajnok egy trükköt. Ugyan nem értem, hogy hogy a fenébe sikerült mindkettőnknek a mutatvány, mert először félbe hajtottuk a kártyalapokat, aztán a félbe hajtás mentén eltéptük, volt olyan fél lap, amit el kellett tenni a zsebünkbe, a maradékot meg össze-vissza kevertük, adtunk belőle a szomszédunknak, aztán módszeresen eldobáltuk - de még azt sem egyformán, volt olyan pont ahol én egy fél lapot, Árpi két fél lapot dobott el. 

A végére a kezünkben maradt fél kártya pontosan a másik fele volt annak, amit a zsebünkbe kellett tenni a mutatvány legelején:


Nekem ez egy zseniális élmény volt!

Szóval a mai napot a kanapén való fekvésnek és különböző TV műsorok nézésének szentelem, még horgolni sem merek, mert gyerekeknek készítek meglepetéseket és nem szeretném, ha a figurák által átvinném rájuk a vírusokat / vagy bacikat. 

2017. február 27., hétfő

Próbálkozások

Elmondhatatlanul hiányzik a gyümölcs és a nyers zöldség. Nagyon szeretem a reszelt alma - cékla salátát, pici mézzel; ennél még jobban imádom az alma - szárzeller salátát natúr joghurttal. Ahogy pár hónapja előjött ez az allergia, azóta nem ettem - nem mertem enni semmit sem. Néha elfeledkeztem a korlátaimról, lelkesen megettem egy szelet gyümölcstortát, tetején pár szem szederrel - ettől is feldagadt a szám; aztán próbálkoztam befőttel, attól meg piros foltos lett a bőröm. Van olyan étel, amitől köhögni kezdek és alig kapok levegőt, így jártam a mustár és az aszalt füge esetében.

Most, hogy a második 3 hetes kezelési ciklus végén vagyok, kísérletezni támadt kedvem. A hétvégén megettem egy fürtös paradicsom felét és egy szeletke, hámozott almát és nem lett tőle semmi bajom! Van még remény gyümölcsöt enni :-) és kilábalni belőle!

Szombaton, szépséges napsütésben felkocsikáztunk Fonyódra, ahol páratlan látvány tárult elénk. Az összefüggő jégtakaró helyett a partra kisodródott, széttöredezett jégtáblák alkottak jéghegyeket - na jó, kicsi halmokat. Nekem mindenesetre elég méretes jégkockák voltak! A Badacsony méltóságos pompájával látszott, hetek óta vártam erre, hogy ilyen szép tiszta idő legyen és készíthessek pár képet a túloldalról. A tó vize tiszta, a kacsák szerelmesen kergették egymást a vízen; néhány hattyú pedig nehézbombázót játszva közlekedett a móló egyik oldaláról a másikra. 

Most pedig következzenek a fotók, a víz többféle formájáról:




2017. február 25., szombat

Születésnap

A férjem a héten ünnepelte 44. születésnapját! Azt kívánom neki, hogy 88 éves korában is együtt ünnepelhessünk és akkor is a kedvenc tortájával, a Dobossal köszönthessem, ugyanúgy, mint a héten. 

Ebből a jeles alkalomra azt találtam ki, hogy készítek egy BB8 robot figurát, amihez napokig kerestem mintát. Végül a Ravelry oldalán találtam rá arra a mintára, ami szerintem a legjobban hasonlít az eredeti droidra. A mű elkészült, 2 héten át horgoltam - persze nem minden nap, csak amikor időm engedte és amíg a párom sem volt itthon. Volt olyan mókás pillanat, amikor a robot részei szanaszét feküdtek az asztalon, pont a körök horgolásával küzdöttem, valami miatt odamentem az utcafronti ablakhoz és pont akkor állt be a parkolóba a drágám! Fénysebességgel próbáltam begyömöszölni mindent a horgolós táskámba, úgy, hogy a hosszú fonalvégek ne gabalyodjanak össze egy kicsit sem :-) a fejét kétszer készítettem el, elsőre egy sokkal halványabb szürke fonalat használtam, azzal nem mutatott jól. És néhány folt is ugyanígy járt...


Az összehasonlításhoz felcsatolom a droid képét a mozifilmből, véleményem szerint kitűnő mintából sikerült dolgoznom:


Az antennákat régi adventi koszorú gyertyáinak "tüskéiből" készítettem, ezek kb. 6-7 cm hosszú, elég masszív fém drótok voltak, körbetekertem fekete fonallal és ragasztópisztollyal fixáltam. 

A robot jelenlegi küldetése az, hogy vigyázzon a páromra.

2017. február 14., kedd

Balaton

Hetek óta készülünk megnézni a teljesen befagyott Balatont, láttam videókat az átcsúszásról, láttam drón felvételeket magáról a tóról, de amikor mi megyünk el mellette, akkor vagy rossz idő van, vagy sietünk, eddig nem tudtuk megnézni. Most vasárnap, mikor hazafelé jöttünk szülőfalumból, megálltunk Balatonszemesen, ez van legközelebb a 67-es úthoz. Nem mondom, hogy sokan voltak a parton, csak egy család 2 kicsivel, egy másik család 2 nagyobb gyerekkel, aztán egy idősebb pár egy kis kutyával sétálgatott - szóval nem volt egy nyári tumultus, az biztos. 

Elindultunk kifelé a balatonszemesi vitorláskikötőben, a szél lengedezett és ez elég csípőssé tette a levegőt, hiába sütött a nap! Én meg a csupasz kezemmel fogtam a fényképezőgépemet, jól oda is fagytam! Fura látvány a téli Balaton, ennyi jéggel a tetején - az én gyerekkoromhoz a nyári tó képe kapcsolódik. Most egy másik világ fogadott:



A következő képet azért készítettem, mert olyan, mintha két nagy jégtábla találkozott volna a kikötő előtt, majd összefagyott. Ez által kelekeztik egy girbe-gurba jégút, ami mintha egészen a túloldalra, Zánkáig vinne át (bárcsak tisztább idő lett volna, hogy szépen látszódjon az Északi-part!)



Nekem így is nagyon teszik :-) ha bátrabb volnék, akkor az átcsúszásra is elmentem volna, mert az egy hatalmas élmény lehetett... de jó ez így a partról fotózva is, már ez is hatalmas élmény, hogy láthatom, ahogyan a tél legyűrte a mi riviéránkat.

2017. január 27., péntek

Szegedi téli túra

Az úgy már nem is jó, ha eseménytelenek a napok :-) Van egy kis gond a port katéteremmel: befelé szépen vezet, becsöpög az infúzió minden gond nélkül, de kifelé nem jön belőle vér, hiába próbálják a fecskendővel visszaszívni (ez elvárás volna, hogy mindkét irányba működjön gond nélkül).

Természetesen az infúzió után újra megjavul és a kinyerhető a vér belőle, de ezek a problémák próbára teszik a nővérek türelmét Kölnben és azt feltételezik, hogy trombózis lehet benne, menjek és nézessem meg röntgen felvétel alatt.

Beszéltem a szegedi hematológiával, akik segítségével majdnem 2 éve megkaptam ezt a "power-port" katétert, a történet itt elérhető: Port beültetés

Én olyan izgatottan és feszülten léptem be az osztályra, olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy mit fognak hozzám szólni, hogy ilyen kövér vagyok? Mit gondolnak majd, ha meglátnak? És aztán csak őszinte örömet láttam a szemekben, mosolyt az arcokon... hogy igen, életben van! Hogy nem hiába dolgoztak! Professzor asszonnyal is sikerült találkozni pár perc erejéig, nagyon jó volt látni, hogy folyamatosan dolgozik és véleményem szerint most sokkal többet rendel, mint 6 évvel ezelőtt.

A port katéteremet főnővér megnézte, kaptam bele egy kis "vízkőoldót" - mi így hívjuk azt a szert, amit a portok megmentésére használnak. Aztán átmentünk a röntgenbe is, készítettek felvételt arról, hogy semmi sem akadályozza meg a folyadék átjutását a kamrából a csőbe. A helyzet továbbra is változatlan: befelé szépen vezet, kifelé nem jön belőle a vér - azonban kiderült és dokumentálták is, nincs benne trombózis! Az eredményeket megküldtem Kölnbe, várom a visszajelzésüket a további teendők kapcsán. A kérdés most az, hogy benn maradjon a katéter vagy kicseréljék?

Mivel csak jöttünk és mentünk (8 órát töltöttünk autóban 24 óra leforgása alatt), ennyit láttam Szegedből, a klinikán kívül, a befagyott Tiszát:


Összehasonlításképpen egy nyári kép: a Tisza ezen szakaszán anno sárkányhajó versenyen vett részt a nemesvámosi Alcoa Féktelen Sárkányai csapata, az Elsőbálozók kupáját nyerték meg: