2011. január 1., szombat

BÚÉK 2011

Boldog új évet kívánok Magunknak és Mindenkinek! Illetve ez így nagyon rövid és szűkszavú: egészségben gazdag, szeretet-teljes, gyerekkacagástól hangos, stresszmentes, munkával és energiával teli és még sorolhatnám azt a sok-sok pozitív gondolatot, amit csak kívánni tudok az új esztendőre:-)

A 2011-es év a teljes gyógyulás éve lesz és az örökbefogadásé, mert nekünk ugyebár sajnos még nincs.... és ahogy elnézem, még évekig nem is próbálkozhatunk, hogy saját babánk foganjon a kemoterápia "áldásos" hatása nyomán. De soha nem adjuk fel: gyerekünk márpedig lesz - vagy így vagy úgy!

A mostani étkezési szokásaim fényévre vannak attól, amit hónapokkal ezelőtt csináltam. Karácsony előtt Kata nyers zöldségevésre fogott egy héten át, hogy felkészüljek az Ünnepekre, amikor nehéz megállni, hogy ne csússzon le egy szelet bejgli vagy sütike.. Azonban megértettem, hogy hiába vagyok vegetáriánus, fontos, hogy ne csak szénhidrátot nyomjak befelé, hanem naponta meg kell, hogy egyek bizonyos mennyiségű zöldséget és/vagy gyümölcsöt és sok-sok vizet inni.... Annyi mindent elolvastunk már; hjaj, de sokan ellenzik a gyümölcsevést - de az a két alma kimondottan jól esik, amit reggeli gyanánt elrágcsálok. Az ebéd mellé is nyers zöldségeket szeletelek, meg a vacsora mellé is ... pl. joghurtos-sült karfiol - salátával vagy halas tönkölytészta - salátával vagy barna rizs - salátával - és még nem is kell sokat gondolkodni, hogy mit egyek? jaj mit főzzek? a páromnak persze megcsinálom a husikát, de már nem zavar az illata. Repertoáromba felkerült még a rizspuding is, amit rizsliszttel kell készíteni és forralt bor-zselével tálaltam az újévet köszöntő Helgának és Peternek.

És továbbra sem szedek be olyan csodabogyókat, amiknek nem tudom az összetételét... 1 típust engedtem be az életembe és hónapok óta kitartok ennél, de szerintem ezt mindenki kitapasztalja, hogy mi a megfelelő számára; mi az amiben megbízik és persze nem kell érte horror-árat kifizetni. Na és persze a céklalé és a natúr joghurt minden nap - az egyik a véremért, a másik a csontokért. Ki miben hisz? Én abban, hogy teljesen egészséges vagyok és mintha a testem követné a gondolataimat. És ki hiszi ezt el nekem?

2010 December - Karácsony után

Számomra az idei Karácsony volt az Ünnepek Ünnepe, mert a szeretteim körében tölthettem ezeket a napokat. Hálás vagyok érte a Sorsnak, Istennek - mindegy hogyan nevezzük, mindkettőben hiszek. Hiszem és tudom, hogy nekem is a maximálisat kell nyújtanom minden nap ahhoz, hogy teljesen egészséges legyek, mert ha én nem küzdök magamért, akkor hogyan várom el másoktól, hogy segítsenek ebben?

Jól megleptünk az idén mindenkit ajándékok terén: a mások arcán lévő mosoly többet jelent minden szónál! A legnagyobb meglepetést a Mamámé volt, akit egy vászonképet kapott, amit a családtagjainak fényképeiből varázsoltak össze ügyes kezek! A legöregebb fénykép 1917-ből való, amit sikerült előbányászni a fiókok mélyéről és persze szépen tovább előre napjainkig, még olyan képet is tettünk rá, ahol kendőben vagyok látható (a Mamám meg sem ismert ezen a képen - hála az égnek mintha kezdené elfelejteni az elmúlt időszakot). 

Az ünnepek előtt találtam rá Ady Endre: Karácsony c. versére, amit szétküldtem a barátaim között, mert remekül kifejezi az érzéseimet, gondolataimat; szeretném, ha itt is megjelenne:





I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme sugna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.

De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomoru útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...



Találkoztunk barátokkal, családtagokkal, mindenki hitetlenkedve néz ránk, amikor elmeséljük a történetünket; illetve látják, hogy élek és viszonylag jól nézek ki. Nem is sejtik, hogy 1 évvel ezelőtt egy zombi voltam, amikor hazajöttünk a kórházból; csak anyuék jöhettek el hozzánk abban a pár napban és nekik is döbbenet volt. Ha jól emlékszem akkor 7 napig nem ettem semmi lényegeset, csak ittam és háztartási kekszet rágcsáltam... nem volt erőm, még a fürdőbe is a férjem támogatásával tudtam kimenni, amikor ott rosszul lettem, akkor a földön feküdve azon sajnálkoztam, hogy porcica és kosz van a sarokban és hogy nem tudtam kitakarítani az ünnepekre (azóta már megtanultam, hogy a takarítás megvár és csak akkor ciki, ha vendégek jönnek).

Szilveszter barátommal és a feleségével vacsoráztunk, az étterem előtt jól megölelgettem és megköszöntem neki, hogy kitartott mellettem ezekben a hónapokban, nagyon sokat számít az, ha a barátaink nem felejtenek el! Vannak olyan barátok, akik amióta megtudták, hogy mi a helyzet, nem telefonálnak, nem írnak, nem jelentkeznek - nekem pedig nincs erőm mindig leveleket írni, amire nem kapok választ. Hála az égnek Szilveszter nem az utóbbiak közé tartozik!


Sok szép pillanatunk volt az Ünnepek alatt, és a szilvesztert két tündéri gyerek és szüleik társaságában töltöttük (ők a barátaink). Lottika rajtam aludt el a "takajóval" 11 óra környékén, Peti fiam is kipurcant a tévékészülék előtt; előtte lufiállat hajtogatósat játszottunk: a párom pumpált, én meg hajtogattam a kezdők szerencséjével. Még fincsit is ihattam - kaptam egy kupica rumpuncsot :-) 


A páromnak horgolt sál (kezdő horgoló-létem harmadik project feladata):