2020. november 27., péntek

Csendes, őszi napok

Tudom, nagyobb időközönként jelentkezem, de csak úgy rohannak a hétköznapok és azon kapom magam pár hét eltelte után: hűha, nem írtam bejegyzést a blogomra. Viszont nem történik semmi különös a limfóma szempontjából nézve, hála az égnek! 

Visszanéztem a levelezésem és a leleteimet, 2019. november 7-én kaptam kézhez azt az MRI eredményt Kölnben, ami miatt befejezték a kezelésem, ott helyben, aznap már be sem adták a Nivolumabot, úgy jöttem haza, infúzió nélkül csalódottan és kétségbe esetten. Próbáltuk elérni azokat a magyar orvosokat, akik régebben a kezelésemet kordinálták és akkor még álmomban nem gondoltam volna, hogy amit a kölni orvosok javasoltak, azzal szembe fogunk menni. Nehéz helyzet az, amikor két vélemény között kell dönteni, úgy hogy az ép eszem is megmaradjon és ártani se ártsak magamnak, se másnak. Kezemben volt egy javaslat: Nivolumab + sugár arra a daganatra, ami háromszorosára növekedett 6 hónap alatt. A magyar orvosom pedig azt mondta: előbb PET/CT és utána gondolkodjunk. Akkor a várakozás idegőrlő volt, de végül is, mikor nem az? Aztán annak a leletnek a fényében mentem bele a Brentuximab - Bendamustin kombinációba, mert nem volt más választásom. Telt az idő, egyre rosszabbul voltam, nem tudtuk, hogy citomegalovírus fertőzésen estem át, ez csak hetekkel később derült ki, egyre lázasabban, egyre romló állapottal. Szerencsém volt, hogy végül megtalálták a probléma forrását, mert már felzabálta a fehérvérsejteket bennem. Na, ennyit a múltról, nagyon boldog vagyok, hogy jelenleg stabil az állapotom. Most már csak arra kell irtóra vigyázni, hogy elkerüljük a koronavírust, mert nem tudjuk, mit okozna. Odafigyelünk, hordjuk a maszkot, táskám tele van kézfertőtlenítővel és amikor a kórházba megyek, akkor megpróbálom elkerülni az embereket, amennyire csak lehet, még a liftezést is kihagyom inkább, úgy viszem fel a vért a 4. emeletre. Igaz kissé kifáradok tőle, de inkább gyalogolok, semhogy beszálljak a zsúfolt felvonóba.

Horgoltam az elmúlt hetekben, természetesen, mi mást csináljak ebben a szürke, szottyos időben? A nagytakarításon túl vagyok, férjem leszedte a függönyöket, kimostam-kivasaltam, jöhet a karácsony, amit lehet, hogy itthon töltünk a 4 fal között. 

Békák készültek egy szegedi Nagymama kérésére, akinek nagyon hálás vagyok azért, hogy ismerhetem és a segítségéért, amit a limfómás évek alatt kaptam tőle. A mintát a https://www.oneandtwocompany.com/ oldalról vásároltam:



A brekik 2 hetembe teltek, mire meghorgoltam és összeállítottam, úgyhogy nem igazán vagyok egy gazdaságos és gyors horgoló :) szerintem nagyon cukik lettek!

2020. november 4., szerda

Még több újdonság

Október végén jelent meg a következő cikk a Cell Press oldalán, akiknek hivatásuk az, hogy inspiráló tudományos eredményeket publikáljanak. A cikk elérhetősége: Trained Immunity

A "trained immunity" fordítása a "képzett immunrendszer" vagy "edzett immunrendszer", ahol is a velünk született immunrendszert próbálják megtanítani arra, hogy vegye fel a harcot a betegségekkel szemben.

A másik cikk ennek kapcsán: training-the-innate-immune-system-to-fight-cancer.html

Ebben is ugyanezt az eredményt írják le, hogy egy nanobiológia gyógyszert kísérleteztek ki, aminek célja, hogy a velünk született immunrendszert tanítsa be arra, hogy megtámadja a rákos sejteket (és egyéb fertőzéseket). Jelenleg ezek a tesztek nagyon korai fázisban vannak, melanoma sejtekkel fertőzött egerekkel kísérleteznek, tehát még legalább 3-4 év mire humán alanyokat vonhatnak be.

A Nivolumab gyógyszer, amit a kísérleti kezelésben kaptam, és a Brentuximab nem a velünk született immunrendszert, hanem a szerzett immunrendszert  (adaptív immunrendszert) hívja segítségül (és a T-sejteket) a limfóma leküzdéséhez. Kicsit bővebben az immunrendszer működéséről: lenyugozo-immunrendszer.html vagy immunrendszerunk_fontos_titkai/20180628162314

Őszintén remélem, hogy lesz alkalmam még többet olvasni erről a kutatásról, sőt nagyon remélem, hogy megoldást fog kínálni a limfóma hosszú távú féken tartására is!