Ahogyan az várható volt, ez a háromhetenkénti utazgatás nem válik be nálam. Pedig minden vágyam az, hogy átállhassak havi egyszeri kezelésre, de úgy néz ki, hogy ez álom marad egyenlőre.
Múlt héten végre bepótoltam az elmaradt infúziót és egyúttal megkaptam a legutóbbi MRI vizsgálat kiértékelését is. Vannak bucik, amelyek mérete növekedett, van azonban olyan is, pl. a bal hónaljban, ami folyamatosan csökken. Olyan hihetetlen számomra is ez az egész! Megértem én a kísérleti csapatot is, hogy nincs tapasztalatuk abban, hogyan reagál a gyógyszer hosszú távon, így mindig készen kell állni a módosításokra nekik is, nekem is. Szóval januártól újra repülőre pattanok minden második héten, juhúúúúúúú!
Pontosan ma van az évfordulója az első immunterápiás kezelésnek, 4 éve kezdődött el ez a fajta terápia az életemben, 2014 decemberében. Magam sem gondoltam volna, hogy ennyi idővel később még mindig írhatom ezt a blogot, és ugyan néha-néha megbetegszem baci vagy vírus miatt, de hálás vagyok azért, hogy ennyire jó állapotban lehetek még mindig. Kaptam plusz négy csodálatos évet! Micsoda ajándék ez!
A hétköznapokban hol nyugodtabb, hol rohanósabb napok váltják egymást. A vezetés egy kicsit szünetelt, amíg küzdöttem hurutkával; múlt pénteken vezettem egy órát újra, és tényleg jobban ment, mint előtte. Csak kétszer fulladtam le az egész óra alatt és ugyan vannak bénázós pillanatok (valami meredek emelkedőn jöttünk fel és túl korán váltottam, így elveszítette az autó az erejét), de majd jobb lesz ez, ha többet tapasztalok. Néha úgy érzem magam, mintha egy álomban lennék: tényleg én vezetem ezt az autót?
Készülök a karácsonyra, horgoltam pár dolgot az elmúlt hetekben, az egyik egy Havva design minta alapján készült zebra. Szegény három hónapig csücsült darabokban a horgolós táskámban, mert nem tudtam megcsinálni elsőre a farkincáját, félretettem, aztán csak most vettem elő. Még nem tudom, hogy ki fogja megkapni, mert mindig készítek dolgokat talonba, de biztos vagyok benne, hogy megtalálom neki a gazdáját hamarosan. Íme:
Szerintem nagyon cuki lett, el tudnám képzelni lila-fehér vagy akár original zebra színkombinációkban is. A séróját nem vágtam rövidebbre, jól áll neki ez a hosszabb fazon. A minta innen vásárolható meg: amigurumi-cute-blue-zebra Bátorítani tudok mindenkit, hogy horgolásra fel!
Így nézett ki az első amigurumi-figurám 2011 decemberében, talán a Praktika magazin akkori számában találtam a leírást. Azóta nagyon sokat tanultam és egyre bonyolultabb minták megvalósításába kezdek. Szégyen ide, szégyen oda, de például nem tudok meghorgolni még mindig egy pulcsit vagy mellényt, mert a nyakrész kialakításába nem merek belevágni.
Most már csak két hét van karácsonyig, vár rám még két vérvétel, két vezetési óra, horgolások és egy kis villanyszerelési munka a házban (amit nem én csinálok!). A világítást már felszereltük az ablakokba, és még ez is előfordulhat, hogy hétvégén feldíszítjük a karácsonyfát, hogy tovább tartson, tovább láthassuk. Mindenkinek kellemes készülődést kívánok!
