A férjem és családom legnagyobb igyekezete ellenére eljutott hozzám a hír, hogy Csilla Anyukája is elment erről a Világról... Júniusban látogattam meg Őt, hirtelen ötlettől vezérelve - a születésnapi sütimből is vittem neki pár szeletet (én úgy szeretek sütit adni-kapni). Az agydaganata ellenére szerintem pozitívan viselte a kórt, beszélgettünk, elmeséltem, hogy hogyan haladok, megmutattam, hogy nekem már milyen nagy hajam van (volt már vagy fél centis) - és cserébe egy ibolyacsokrot ábrázoló keresztszemes hímzéssel készült képet kaptam, minden nap megcsodálom a lakásunk falán.
Mosolyogva aludt el és azt mondta, inkább Ő menjen el, mint azok, akiket szeret...
Terveztem, hogy Karácsonykor meglátogatom és ajándékba keresztszemes hímzéshez való alapot viszek, de most már csak a temetőbe tudok kimenni, ahol gyertyát gyújtunk Érte is, nem messze az Aputól.
Még egy ember eltávozott közülünk.... nyugodjon békében!