Múlt héten pénteken megjött a donor-vizsgálat eredménye: Tesómmal nem egyezünk olyan mértékig, hogy biztonságosan transzplantálható legyek a kilökődés veszélye miatt. Hirtelen nem is tudom, mit mondjak... pedig nagyon bíztam benne! Az én lelkemre most egy kő gurult, az Övé meg megszakadt, mert tudom, hogy mennyire meg akart engem gyógyítani!
Aztán a következő kérdésemre sem kaptam még választ: az unokatestvérek szóba jöhetnek? Mivel Húsvét előtti napokban voltunk, erre ott és akkor senki sem tudott válaszolni. Majd most a héten megmondják a továbbiakat, ha már egyeztettek a transzplantációs osztállyal.
No de létezik ám donor-bank a világon! Az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján lehet információkat olvasni: ki és hogyan jelentkezhet, milyen kritériumoknak kell megfelelnie. Ha bárki érez magában annyi elszántságot, hogy jelentkezzen és végig tudja csinálni: kérem tegye meg! Ne miattam, mert nem lehet névre szóló adományozást csinálni, csakis pénzért (ha jól értettem több tízezer Forinért). De másnak tud vele segíteni!
Hogy mit gondolok most? Azt, hogy megkapom egy brazil szambatáncos csontvelejéből kinyert őssejteket és aztán átszambázom Párommal az Életet :-)
"Hiszek a csodákban, mert látom őket, minden áldott nap. Varázslatot a mosolyokban, megvalósult lehetetleneket, körbevesznek, boldoggá tesznek, erősebbé, hisz megadják a reményt, hogy bizony ami egyszer volt, amit már átéltem, bármikor visszajöhet."
