Múlt hét kedd óta a szegedi SZTE hematológiájának vendége vagyok. Az események szépen zajlottak: egy kis kombinált kemoterápia, csontvelő mintavétel - minden annak érdekében, hogy még egy lépést előre lépjek a teljes remisszió felé. Elsőnek is megnézik, hogy a csontvelőmben vannak-e limfómás sejtek, eredmény a héten várható. Aztán a mostani kezelésem 8. napján még lesz valami injekció féle (közben szedem a natulan kapszulákat) és azután megnézik, hogy egyáltalán van-e őssejtem, amit legyűjthetnek. Várakozás, várakozás és várakozás... szerintem az ünnepeket is itt fogom tölteni.
Kis családomat könnyes szemmel engedtem el, zokogtam a férjem vállán, hogy most aztán nagyon messzire leszek Tőletek. Csütörtökön Anyósomék is meglátogattak: kaptam mindenféle jót, ami egy kórházi tartózkodást megkönnyebbít (gyümölcsök, joghurt, sajtok); azaz kiegészíti a "remek" ebédeket. Nem is értem, hogy miért kell ennyire pocsékul főzni (általános probléma ez a magyar kórházakban és iskolákban). Nem vágyom én egy kemós kezelés után a sóskafőzelék színére, ami a hányásommal egyenlő színű és állagú. A felvágottak szagát sem bírom, mégis jön a fincsi párizsi... persze mindenki másképp bírja: láttam aki vitte be a hűtőből a szál kolbászt a kórterembe és jóízűen falatozta :-)) irigylem!! Hiányzik egy jó saláta, paradicsom, paprika, mozarella a reggeli kifli vagy zsemle mellé.
Szombaton persze meglátogatott a Család: kaptam tojásos tésztát, almás és túrós lepényt, friss vizet, tiszta ruhákat. Elküldtem őket ebédelni a közeli halászcsárdába (Bandi legnagyobb örömére) - halászlé és kakaspörkölt, mindenki kapott valami finom falatot. (nekem kijevi jércét hoztak rántott hagymakarikával, kirúgtam a hámból nagyon). Aztán lerobogtak Anyósomékhoz Vajdaságba, másnap reggel visszajöttek hozzám pár órára még néhány kiegészítővel (friss hatlapos sütivel). Ezek az apróságok lélekmentők, lélekemelők tudnak lenni a fehér falak között, még ha nem is a legegészségesebbek :-) Hugommal is beszéltem már kétszer telefonon, Ő maradt otthon gardedámnak az alábbi rosszcsontok őrzésére (sem a szemük, sem a fülük nem áll jól és még a macska is velük alszik!)
A várakozás ilyenkor "nem a barátom", de mást sem csinálok 4 éve, mint várakozok. Hogy legyen esélyem végre arra, ami másnak mondjuk 5 ciklus ABVD kezelés után megadatik, egy jó kis teljes gyógyulás. Örültem, hogy viszontláthatom a professzor asszonyt, elég kevés ilyen embert ismertem meg eddig, mint amilyen Ő: hatalmas szakmai tudásával és empátiájával már 2 éve is kivívta a tiszteletünket. Most sem csalódtam benne, ugyanaz az ember állt meg az ágyam mellett. Megtaláltam Magyarország két legjobb orvosát és most ők ketten EGYÜTT dolgoznak rajtam - és tudják, hogy nekem mikor mit lehet elmondani, szépen lassan beadagolni a soron következő lépést.
Természetesen az esti meditációk, hálaadások sem maradnak el az életemből; Katával is tartom a kapcsolatot, nagyon rámférne már egy látogatás Nála. Hamarosan...
Szombaton persze meglátogatott a Család: kaptam tojásos tésztát, almás és túrós lepényt, friss vizet, tiszta ruhákat. Elküldtem őket ebédelni a közeli halászcsárdába (Bandi legnagyobb örömére) - halászlé és kakaspörkölt, mindenki kapott valami finom falatot. (nekem kijevi jércét hoztak rántott hagymakarikával, kirúgtam a hámból nagyon). Aztán lerobogtak Anyósomékhoz Vajdaságba, másnap reggel visszajöttek hozzám pár órára még néhány kiegészítővel (friss hatlapos sütivel). Ezek az apróságok lélekmentők, lélekemelők tudnak lenni a fehér falak között, még ha nem is a legegészségesebbek :-) Hugommal is beszéltem már kétszer telefonon, Ő maradt otthon gardedámnak az alábbi rosszcsontok őrzésére (sem a szemük, sem a fülük nem áll jól és még a macska is velük alszik!)
A várakozás ilyenkor "nem a barátom", de mást sem csinálok 4 éve, mint várakozok. Hogy legyen esélyem végre arra, ami másnak mondjuk 5 ciklus ABVD kezelés után megadatik, egy jó kis teljes gyógyulás. Örültem, hogy viszontláthatom a professzor asszonyt, elég kevés ilyen embert ismertem meg eddig, mint amilyen Ő: hatalmas szakmai tudásával és empátiájával már 2 éve is kivívta a tiszteletünket. Most sem csalódtam benne, ugyanaz az ember állt meg az ágyam mellett. Megtaláltam Magyarország két legjobb orvosát és most ők ketten EGYÜTT dolgoznak rajtam - és tudják, hogy nekem mikor mit lehet elmondani, szépen lassan beadagolni a soron következő lépést.
Természetesen az esti meditációk, hálaadások sem maradnak el az életemből; Katával is tartom a kapcsolatot, nagyon rámférne már egy látogatás Nála. Hamarosan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése