Nálunk a szeptember hónap fontos napokat hoz magával évről, évre újabbakat. 2 éve például 13-án voltam 100 napos transzplantált... de a tavalyi szeptemberünk is a brutál kemó sikeres befejezésével volt tarkítva, a névnapok-születésnapok mellett.
Mostanában "hétköznapias" az életünk, és ez JÓ. Csupa csupa nagybetűvel, hogy JÓ!
Úgy vágytam már szimpla, egyszerű hetekre, ahol a munka-család-magánélet hármasa körül forgolódunk, ahol az egyszerűség a fő éltető erő, a komplikáció mentesség. Számtalan imában kértem ezt az Égiektől. Nem merem még nagyon elkiabálni, de reméljük ez hosszú távra megadatott, stabil állapottal. Mert az MRI azt mutatja, stabil vagyok...
Páromat 11 éve ismerem, pontosan ma 9 éve vagyunk házasok. Küzdöttünk mi már mindenfélével: hétköznapokkal, limfómával, munkával, családdal és egymással is. Láttunk már sok fura dolgot, sokszor bennünket tartanak annak, de mindezek mellett a hétköznapi szépségek visznek előre minket, úgymond azokból kapunk még több erőt a továbblépéshez.
Boldog házassági évfordulót kívánok :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése