2016. március 12., szombat

Kicsit egyedül

Páromat az a megtiszteltetés érte, hogy meghívták 2 hétre egy másik földrészre, munkából kifolyólag. Mivel az utazás jóváhagyása csak az utolsó pillanatokban érkezett meg, így nem sok időm maradt elkészíteni az utazócsomagot. Az utazása előtti héten esküszöm, hogy mindenhonnan ezt hallotuk: elnézést kérünk, még sosem jártunk így! Ez volt az öltönyösnél, ez volt az ingek rendelése és elmaradt leszállítása után. Nem mintha minden nap vásárolnék új öltönyt, ugyanoda megyünk évek óta - de most valahogyan semmi nem akart összejönni. Az utolsó pillanatba rohantam fehér inget venni Veszprémbe, utána pedig az öltönyöshöz át Fehérvárra. Péntek estére azonban minden megoldódott.

Azon a héten tanácstalanul álltam a bőröndök között: mégis melyikbe csomagoljak?! Ráadásul úgy, hogy én is elutaztam a hétre MRI és infúzió kombinációjára Kölnbe, ergo nekem sem volt elég egy hátizsák. Az biztos, hogy elfáradtam a sok apró, pici teendő tömkelegében - nem vagyok már olyan, mint a kezelések előtt voltam.

Szombaton pedig jeles családi eseményen vettünk részt, az ország másik felében, Hugom diploma átadó ünnepségére mentünk. Büszke vagyok rá, hogy megcsinálta!



Vasárnap a kocsiban hazafelé előjött a herpeszem, ami csak akkor jelentkezik, ha legyengül az immunrendszerem vagy ha iszom valaki után ugyanazon pohárból. Hazaérve tömtem magamba némi C-vitamint, multivitamin és vad krémezésbe kezdtem. Az eredménye 2 nap múlva látszódott, gyorsabban lezajlott, mint szokott.

Aztán a héten én is repülőre ültem, megcsinálták a hosszú vizsgálatot az MRI-ben, ez volt a has és mellkas ellenőrzése, másfél óra kötözött sonkaként egy csőben. Eredmények majd pár hét múlva, nem sietik el. Infúzió is lezajlott szépen, csütörtökön, este hazarepültem. Kollégánkra, Zolira bízott párom, Ő segített nekem ezekben a napokban a reptérre való kijutásban. Köszönöm neki , hogy ilyen rendes velem mindig!

Ma - holnap egy kicsit pihenek, mert ha nem pihenek, akkor nem lesz erőm tovább menni. Vannak pillanatok, amikor figyelni kell a szervezet jeleire és megállni. 

Családom és Barátaink folyton jelentkeznek, aranyosak, hogy nem hagynak egyedül. Mert most kicsit egyedül vagyok.

2 megjegyzés:

  1. Szia Regina! Nem vagy egyedül. Rajtam kívül gondolom mások is olvassák bejegyzéseidet. Igaz régen írtam már nekeded, de még mindig folyamatosan követlek. A sportot nem hagytam abba, gondolati síkon küldök energiát. Hogy mennyit érzékelsz ebből nrm tudhatom. Csodálom a kitartásodat, az életkedvedet, csak így tovább. Ugye megmondtam. Meg fogsz gyógyulni, még ha rögös is az úz. Továbrra is kívánok ehhez kitartást, erőt, és utána sok sok egészségrt. Üdv. Feri.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Feri! Köszönöm szépen, mind a kedves sorokat, mind ez energiát. Én pedig szeretnék olyan fitt lenni, mint Te!

      Kedves Barátnőm mesélte nemrég, hogy ott, náluk Finnországban, csatlakozott egy olyan csoporthoz, ahol a teljesen kezdőket megtanítják futni, képzeld! 3 hónap alatt el kell érni egy kitűzött célt, heti 1 közös edzéssel és heti 2 önszorgalmi edzéssel.

      Mondtam neki, hogy nagyon sajnálom, hogy nem itthon van ez a kezdeményezés, mert vele tartanék szívesen. Úgy érzem, hogy most már képes lennék valami állandó sportra.

      Üdv,
      Regina

      Törlés