Hetek óta készülünk megnézni a teljesen befagyott Balatont, láttam videókat az átcsúszásról, láttam drón felvételeket magáról a tóról, de amikor mi megyünk el mellette, akkor vagy rossz idő van, vagy sietünk, eddig nem tudtuk megnézni. Most vasárnap, mikor hazafelé jöttünk szülőfalumból, megálltunk Balatonszemesen, ez van legközelebb a 67-es úthoz. Nem mondom, hogy sokan voltak a parton, csak egy család 2 kicsivel, egy másik család 2 nagyobb gyerekkel, aztán egy idősebb pár egy kis kutyával sétálgatott - szóval nem volt egy nyári tumultus, az biztos.
Elindultunk kifelé a balatonszemesi vitorláskikötőben, a szél lengedezett és ez elég csípőssé tette a levegőt, hiába sütött a nap! Én meg a csupasz kezemmel fogtam a fényképezőgépemet, jól oda is fagytam! Fura látvány a téli Balaton, ennyi jéggel a tetején - az én gyerekkoromhoz a nyári tó képe kapcsolódik. Most egy másik világ fogadott:
A következő képet azért készítettem, mert olyan, mintha két nagy jégtábla találkozott volna a kikötő előtt, majd összefagyott. Ez által kelekeztik egy girbe-gurba jégút, ami mintha egészen a túloldalra, Zánkáig vinne át (bárcsak tisztább idő lett volna, hogy szépen látszódjon az Északi-part!)
Nekem így is nagyon teszik :-) ha bátrabb volnék, akkor az átcsúszásra is elmentem volna, mert az egy hatalmas élmény lehetett... de jó ez így a partról fotózva is, már ez is hatalmas élmény, hogy láthatom, ahogyan a tél legyűrte a mi riviéránkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése