Az úgy már nem is jó, ha eseménytelenek a napok :-) Van egy kis gond a port katéteremmel: befelé szépen vezet, becsöpög az infúzió minden gond nélkül, de kifelé nem jön belőle vér, hiába próbálják a fecskendővel visszaszívni (ez elvárás volna, hogy mindkét irányba működjön gond nélkül).
Természetesen az infúzió után újra megjavul és a kinyerhető a vér belőle, de ezek a problémák próbára teszik a nővérek türelmét Kölnben és azt feltételezik, hogy trombózis lehet benne, menjek és nézessem meg röntgen felvétel alatt.
Beszéltem a szegedi hematológiával, akik segítségével majdnem 2 éve megkaptam ezt a "power-port" katétert, a történet itt elérhető: Port beültetés
Én olyan izgatottan és feszülten léptem be az osztályra, olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy mit fognak hozzám szólni, hogy ilyen kövér vagyok? Mit gondolnak majd, ha meglátnak? És aztán csak őszinte örömet láttam a szemekben, mosolyt az arcokon... hogy igen, életben van! Hogy nem hiába dolgoztak! Professzor asszonnyal is sikerült találkozni pár perc erejéig, nagyon jó volt látni, hogy folyamatosan dolgozik és véleményem szerint most sokkal többet rendel, mint 6 évvel ezelőtt.
A port katéteremet főnővér megnézte, kaptam bele egy kis "vízkőoldót" - mi így hívjuk azt a szert, amit a portok megmentésére használnak. Aztán átmentünk a röntgenbe is, készítettek felvételt arról, hogy semmi sem akadályozza meg a folyadék átjutását a kamrából a csőbe. A helyzet továbbra is változatlan: befelé szépen vezet, kifelé nem jön belőle a vér - azonban kiderült és dokumentálták is, nincs benne trombózis! Az eredményeket megküldtem Kölnbe, várom a visszajelzésüket a további teendők kapcsán. A kérdés most az, hogy benn maradjon a katéter vagy kicseréljék?
Mivel csak jöttünk és mentünk (8 órát töltöttünk autóban 24 óra leforgása alatt), ennyit láttam Szegedből, a klinikán kívül, a befagyott Tiszát:
Én olyan izgatottan és feszülten léptem be az osztályra, olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy mit fognak hozzám szólni, hogy ilyen kövér vagyok? Mit gondolnak majd, ha meglátnak? És aztán csak őszinte örömet láttam a szemekben, mosolyt az arcokon... hogy igen, életben van! Hogy nem hiába dolgoztak! Professzor asszonnyal is sikerült találkozni pár perc erejéig, nagyon jó volt látni, hogy folyamatosan dolgozik és véleményem szerint most sokkal többet rendel, mint 6 évvel ezelőtt.
A port katéteremet főnővér megnézte, kaptam bele egy kis "vízkőoldót" - mi így hívjuk azt a szert, amit a portok megmentésére használnak. Aztán átmentünk a röntgenbe is, készítettek felvételt arról, hogy semmi sem akadályozza meg a folyadék átjutását a kamrából a csőbe. A helyzet továbbra is változatlan: befelé szépen vezet, kifelé nem jön belőle a vér - azonban kiderült és dokumentálták is, nincs benne trombózis! Az eredményeket megküldtem Kölnbe, várom a visszajelzésüket a további teendők kapcsán. A kérdés most az, hogy benn maradjon a katéter vagy kicseréljék?
Mivel csak jöttünk és mentünk (8 órát töltöttünk autóban 24 óra leforgása alatt), ennyit láttam Szegedből, a klinikán kívül, a befagyott Tiszát:
Összehasonlításképpen egy nyári kép: a Tisza ezen szakaszán anno sárkányhajó versenyen vett részt a nemesvámosi Alcoa Féktelen Sárkányai csapata, az Elsőbálozók kupáját nyerték meg:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése