Kimaradt pár hét a bejegyzések között, de nézze el nekem mindenki: amikor jobban érzem magam, megpróbálom bepótolni az itthoni teendőket. Mint mindenki más, függönyt mostunk, konyhaszekrényt takarítottunk, ablakot pucoltunk. Az időközben megérkező jó idő pedig arra csábított, hogy a kertben ténykedjünk: faházat lazúroztunk, növényeket ültettem és amikor elfogyott az erőm, akkor meg csak ültem a székben és élveztem, hogy a hőmérő 22-23 fokot mutat végre. A férjem 4. hete itthon van, a Vevőik megálltak, így ők sem dolgoznak. Ha minden jól megy, jövő héten kezdik újra a termelést és kiszolgálni a vevői (csökkentett) megrendeléseket.
A lázam március 24-e óta nem jelentkezett, a hasmenés is abbamaradt valamikor két hete. Ennek folyományaképp a kezelések folytatása mellett döntöttek az orvosaim. Jelenleg a kezelőorvosom otthon van, mivel elmúlt 65 éves és nem dolgozhat, így kerültem át egy másik orvoshoz. Tegnap meg is tartottuk a soron következő Brentuximab/Bendamustine infúziót. Már hazafelé éreztem, hogy nem vagyok jól, az este pedig hidegrázás, hányás és 38,2-es láz következett be. Szerencsémre még elértük este 7-kor a jelenlegi dokimat, aki mondta, hogy lehetséges mellékhatás, így ma reggel nem mentünk fel újra az Onkológiára, majd holnap. Az éjszaka már nem volt lázam, reménykedem benne, hogy ez így is marad a nap folyamán. Szurkoljatok, hogy a mellékhatás ellenére folytatni tudjam a kezeléseket és legyek már túl ezen a 6 kezelésen végre!
Azért bevallom, továbbra sem vagyok teljesen nyugodt a terjedő koronavírus miatt, főleg, hogy úgy tűnik, Budapest elég fertőzött. Még mindig látok embereket, akik nem hordanak maszkot (és mennyi egészségügyi dolgozó nem hordja, uramisten). Az utcán családok grasszálnak kisgyerekkel, maszk nélkül. Biztos nincs félnivalójuk, csak erre tudok gondolni, amikor ezt látom. Végül is nem az én dolgom, csak halkan jegyzem meg a tapasztalatokat. Mindenki a saját felfogásának megfelelően kezeli a kialakult helyzetet.
A húsvéti ünnepek is ennek megfelelően itthon teltek, életemben először kalácsot sütöttem - nekem mindig meggyűlik a bajom a kelt tésztákkal, de most találtam egy igen klassz receptet kedvenc cukrászom blogján: medvehagymas-husveti-kalacs
Néhány kép az elmúlt pár napból:
Jó újra olvasni rólad, arról meg még inkább, hogy folytatódhat végre a kezelésed, ami remélem, eredményes lesz.
VálaszTörlésKöszönöm Zsuzsa!
Törlés