2015. január 15., csütörtök

Na ne má'n!

Néha az ember felelőtlen kijelentéseket tesz: múlt pénteken azt találtam mondani, hogy a héten nem megyünk sehová, minden rendben lesz. Gondolom ezt valahol, valaki meghallotta és úgy gondolta, na, akkor tegyünk egy csavart ezeknek az életébe. Mert más logikus magyarázatot nem találok!

Szombat reggelre a portom felett bepirosodott a bőr. Mutatom páromnak, amúgy is elég kényes helyen van az új csatlakozó feje (szégyen ide, szégyen oda, napokig rágódtam rajta, kimondom: a bal mellembe tették bele és nem értem, miért? a régi a kulcscsont alatt volt, jobb oldalon!), a szövet pedig bekeményedett felette. Begyulladt a mirigy? Oké, fagyasztott bab előkerült, zsebkendőbe téve, rövid időszakokra rátettem, nehogy megfázzak. Vasárnap ugyanez. Hétfőn hajnalra megjött a láz is, naná! Egész nap feküdtem, párom hívta a magyar doktornőmet. Másnap a Kékgolyóban kezdtünk :-)

Volt vérvétel, többen megnézték - mivel a pirosság csökkent, a láz mérséklődött, így nem vették ki!

Mindeközben az járt a fejemben, hogy ha kiveszik, akkor én most biztosan kitérek a hitemből. Merthogy azért ez nem egyszerű dolog. Vágnak, szúrnak, húzzák-vonják és ha közben valamit elrontanak, akkor újra az egész... 

Büszkén mesélem el az A-Bel osztály főnővéréről, akiről eddig is tudtam, hogy hihetetlen ügyes keze van a vérvételhez: mondom neki a karácsony előtti kezelés vérvételi tortúráját és hogy végül a jobb könyökhajlatban sikerült vért venni, 2,5 óra stressz után. Megtapogatja, rámnéz, Ő is érzi! Megszúrja, kicsit húzogajta, megszúrja és sikerült neki is!!! 

Mondanám, hogy aranyba kellene foglalni a kezeit, de akkor ki fogja levenni legközelebb a véremet? Az övét is meg a német doktornőét is! Vannak, akinek van tehetsége a véna kitapogatásához és akkor is érzik, ha mások meg sem merik próbálni azon a helyen! Hihetetlenek!

Várom türelemmel a vérvétel eredményét, hátha valami baci került a portba.

Port-a-cath

4 megjegyzés:

  1. Szia Regina!

    A mobilomon már éjjel próbáltam bejegyzést írni, de úgy gondolom, hogy valami oknál fogva elakadt.
    A ha mégis megérkezett, akkor bocs az ismétlés miatt.

    Sajnálom, hogy az újévi jó kezdés után ismételten homok került a gépezetbe, de meglátod jóra vezet minden, ez a rögös út a gyógyulásodhoz vezet. Örülök, hogy érdeklődsz az állapotom felől, igen jól vagyok.
    Bár nekem is volna okom panaszra, de mindazok eltörpülnek a Tiédhez képest.
    (Más fél évvel ezelőtt elkezdett fájni a jobb sarkam. Nyárin steroid injekciókat is kaptam a sarokcsontba, az ott el is múlt, de most az egész talpam fáj. Reggel csak támaszkodva tudok megállni, a térdeim is alig hajlanak, nehezen tudok lejönni a lépcsőn. Napközben minden bejáródik. A talpam időnként fájdogál, már egy-egy 30 perces ülés után is sántikálok. De azért próbálok fitt maradni. Estére már a talpfájásom eltompul, így tudok futni 5 kilométert. Igaz két perccel hosszabb lett a menetidőm, a korábbi állapotomhoz képest. De ha nem futnék még rosszabb lenne a helyzet, mert teljesen letapadnék, úgy érzem. Így nem törődve a talpfájással kíméletesebben ugyan, de megyek, mert már guggolásból is nehezen tudok felkelni. Ezt az állapotot kb. egy éve észlelem.)

    Na de, aki 55 évesen napi szinten esténként egy huzamban le tud futni 5 kilométert a partos utcákon, az ne nyavalyogjon.
    Igen is jól vagyok! Sportolás közben gondolati síkon küldök Neked energiát, hogy meggyógyulhass.
    Üdv, Feri

    VálaszTörlés
  2. De jó hogy itt is van ilyen aranykezű nővér! Remélem a portod rendben van, és maradhat a helyén. Mikor jön a következő kinti menet?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Mindjárt indulok, ma este indulok, holnap van a 4. kezelés!

      Üdv,
      Regi

      Törlés
  3. Drukk folytatódik, ölelés neked, és remélem ezt is huszárosan bírod majd!

    VálaszTörlés