2018. július 20., péntek

12. MRI eredménye

Az este megjöttünk messzi földről, mosolygósabban, mint ahogyan kimentünk. Az eredmények szerint ugyan továbbra is progresszióról beszélünk, de az orvosok szerint stabil az állapotom, ergo nem kell kezelést váltani! Maradok továbbra is Nivolumab - infúziókon és 3 hetes ciklusokban. Amit most meg kell nézetnem itthon, az a vesém, mert az egyik ciszta - ami szintén ott van egy jó ideje - hosszú távon gondot okozhat, így monitorozni kell. Segítséget megint az Onkológiától kértem, mert Főorvos asszonyban megbízom és Ő tudja, hogy miről is beszélnek a kintiek. 

A legviccesebb pillanat a tegnapi napon az orvosi konzílium volt. A jelenlegi doktornőm szabadsága miatt az osztályvezető orvos fogadott, akinél már egyszer jártam "doctor meeting"-en, talán 2 évvel ezelőtt. Amúgy egy mosolygós pali, folyton köszön a folyosón, most is megbeszéltük, hogy azon kívül, hogy összefutunk, bizony jó régen volt az már, amikor nála jártam. Mindig elmesélem az aktuális gondjaimat, most éppen a fájós derekamat említettem, hogy ha véletlenül a vérképemben a gyulladási faktor magasabb, akkor tudják, hogy miért. Főorvos úr nézett rám mosolyogva, mondta, hogy hát az alapbetegségemet tekintve, meg a koromat és a súlyomat.... de hogy összehasonlíthatalanul jobban nézek ki, mint amikor odakerültem és nagyon jó állapotban vagyok. Igy bókolnak egy majdnem negyvenes Hodgkinosnak? Hihihi.... na szép. Amúgy azért kedvelem ezt a palit, mert olyan tisztelettudó a betegekkel és türelmesnek tűnik. 

Az este későn értünk ugyan haza, de most már oldottabb hangulatban vagyunk. A hangulatunk javulásához nagyban hozzájárult barátaink látogatása Finnországból, akik 3 lányukkal érkeztek délután hozzánk. Vannak emberek, akiktől egyenesen feltöltődünk a velük töltött idő alatt. Ők pont ilyenek. A legjobban akkor nevettem, amikor a lányok megkérdezték: megvan még az a társasjáték, amivel tavaly játszottunk? Ó, hát persze! Ez nem más, mint a Dili Spagetti. Valamikor ezer éve játszottunk vele először, amikor keresztlányunk kicsi volt, nekünk is megtetszett. Mivel kifutó termék volt, sehol sem lehetett kapni, évekkel később tudtam egyet vásárolni, talán Székesfehérváron. Szeretjük, mindig előkerül, ha valaki jön hozzánk látogatóba. 

Köszönjük a délutánt, Ildikóék! Várunk benneteket jövőre is :)

1 megjegyzés:

  1. De jó, hogy pozitív híreket írtál. 😊 Ha kezelést kellene váltani, arra már konkrét elképzelés/gyógyszer van Kölnben?

    VálaszTörlés