Hogy mit csinálnék, ha...?

Drága Zsuzsa, olyan elgondolkodtató kérdést tettél fel: ha kezelést kellene váltani, akkor van már konkrét elképzelés Kölnben? Biztosan van "B" megoldás, de igazából nem tudom, hogy mi lenne az. Nem beszéltünk erről az orvosokkal, mert nem volt rá szükség. Jómagam sem foglalkoztam mostanában az új kezelések, kísérletek nyomonkövetésével, mert olyan jó volt nyugodtnak lenni, nyugodtan élni. De a kérdésed kapcsán körbenéztem, hogy hol tart a tudomány jelenlegi állása.

Az első webhely, amit felkerestem, az a German Hodgkin Study Group honlapja, ahol 2014 tavaszán rábukkantam a Nivolumab gyógyszer kísérletének toborzására. https://en.ghsg.org/ Természetesen most is folynak kísérletek Hodgkin-limfóma kezelésére: Ibrutinib, Ruxolitinib, AFM 13 fantázianevű antitestekkel. Van már olyan is, ami már régen megkapta a forgalomba hozatali engedélyt: Pembrolizumab és a Nivolumab (ezzel az utóbbival kezelnek engem is). 

Aztán rátévedtem a Lymphoma News Today honlapjára, ahol is még több monoklonális antitest nevével találtam magam szembe: Tislelizumab, Atezolizumab, Avelumab. (itt: lymphomanewstoday ) A legjobb hír az, hogy nagyon sok gyógyszergyártó ebben látja a fejlődés útját és mindenki megpróbálja megalkotni a sajátját. Ráadásul nem csak Hodgkin-limfómában adhatóak ezek a szerek, határozottan emlékszem egy doktornőre, aki a férjemmel beszélgetett az egyik éves anyajegy-szűrésen és mondta neki - évekkel ezelőtt - hogy itthon is folynak antitest kísérletek különböző melanómák kezelésére. 

Azt nem tudom, hogy az emberek hány százalékánál tudják fenntartani a stabil állapotot ezek a típusú szerek, mennyien maradnak komplett remisszióban. Rengeteg publikáció van a neten ezekről, számadatokkal. Ez egy új irány a rák kezelésében, fogalmuk sincs, hogy mennyi ideig tart ki és milyen következményekkel. Azt azonban bizton állítom, hogy százezerszer jobban vagyok, mint amikor kemoterápiát kaptam. De tudok olyanokról is, akiknek a szervezete nem tolerálta jól ezt a szert, hasonló mellékhatásokat produkálva, mint egy kemoterápiánál (hajhullás, tüdőgyulladás). Ebből továbbra is arra következtetek, hogy igaz lehet az, a terápiákat nem csak betegségre, hanem személyre szabva is kellene adni.