Adria, az örök szerelem 2.

Pag-szigeten Lun-Tovarnele faluban volt szállásunk a következő 8 napra. Ismerős vidék nekünk, először 2007-ben jártunk a szigeten. Zadari barátunk édesanyjánál volt akkor a bázisunk, Mandre faluban. Onnan kirándultunk mindenfelé és jutottunk el az északi csücsökben, Lun-Tovernelebe. Azóta ide járunk vissza, a transzplantáció és a kemó éveiben nem mentünk, aztán a költözés miatt volt egy kihagyásunk. Az ezeréves olívafák kertjében mindig akad csodálnivaló, az idén új útvonalakat fedeztünk fel a tengerparton végig, Novalja irányába és egy szabadtéri színpaddal is gazdagabb lett a falu, ahol koncerteket rendeznek. Az útvonal a falu központjából indul, az utolsó öbölbe már csak nagy sziklákon keresztül lehetne eljutni - ezt nem próbáltuk meg, a Budunavla öbölnél megálltunk. Addig viszont murvás úton sétálhattunk.

Uvala Budunavla - Budunavla öböl

Olajbogyó

Az egyik napon motorcsónakos túrát tettünk a közeli szigetekre, illetve a szárazföldre. Túravezetőnk az apartman tulajdonosa és felesége volt, csatlakozott hozzánk Silvio barátunk Zadarból. Először Zavratnicába mentünk, ami majd 1 km hosszú öböl, azt mondják, olyan mint egy mini norvég-fjord (pedig keletkezésében teljesen eltér a fjordok keletkezésétől, a legenda szerint egy földrengés hozta létre). A tenger felszíne alatt 2-3 méterrel egy hajóroncs található, az 1944-es évből. Az öböl szélén sétaúton gyalogolhatunk fel egy kör alakú kilátóba, amit állítólag a 20. század elején építettek a Bécsből és Prágából idelátogató elit számára.
 

Zavratnicából egy börtönszigetre folytattuk utunkat, Goli otokra, ahol a férfi politikai foglyokat tartották egészen a 90-es évekig. Túravezetőnk elmondása szerint a rabok nehéz fizikai munkát végeztek, mindent saját kezűleg teremtettek elő - a napi betevő kenyértől kezdve a cement járólapokig. Hihetetlen látványt nyújtott az elhagyatott hely, aminek csendjét csak néhány - lépcsőn remekül közlekedő - bárány tört meg.
 

Utunkat a női börtönszigetre, Grgur otokra folytattuk. Itt már csak egy kis helyi sonkát és sajtot fogyasztottunk ebédre, kicsit fürödtünk az öbölben, a végén egy szelíd szarvas bandukolt ki a bozótosból, kaját jött kunyerálni. Kapott:
 

7 órás utazásunkat Rab-sziget megkerülésével fejeztük be és jutottunk vissza kiindulási  helyünkre. Azt már mondanom sem kell, hogy kedvenc ételemmel, a csevappal zártuk a napot, a Ruzmarin nevű helyi bárban. Ha sült krumpli nincs hozzá, engem az nem zavar - de ez a lepény, amibe rakják... hát az valami isteni! A képen picit látszik, hogy ajvár és lilahagyma is került a tányérra, ezekből dupla adagot is elfogyasztottam volna.

A többi napon pedig csak sétáltunk, fürödtünk és élveztük a csendet. Útközben sárkányka is elkészült, igaz nem vittem magammal elég kék fonalat, ezért a szárnyacskái már csak itthon kerülhettek fel rá, de íme a tengeren született türkiz sárkány (minta: havvadesigns) Szemeit a házigazda, Darko segítségével varázsoltam rá, ugyanis a biztonsági szemnek le kellett fűrészelni azt a részét, amire egyébként egy alátétet húznánk, ami megakadályozza, hogy kivehető legyen a fejből. Nálam valami miatt nem volt fűrész.... Ez itt ragasztóval került rögzítésre, mint ahogyan a mintában is írták. Fenomenális lett!