Az idén is eljutottunk a tengerre, most kereken 10 napot töltöttünk pihenéssel. Vagyis igazából nem nekem van szükségem pihenésre, hanem a páromnak, hiszen Ő dolgozik a megélhetésünkért és küzd meg a munkahelyi stressz okozta gondokkal, így a környezetváltozás létfontosságú az életében. A tavalyi városnézős nyaralással ellentétben most a szokásos helyünkre mentünk vissza Pag-szigetre, vagyis az elején két éjszakát Senj városkában töltöttünk.
Szerdán még kezelésen voltam, Árpinál meg az összes főnöke... szóval amikor felvett a reptéren este 8 órakor, addig mindketten kellőképpen elfáradtunk mind mentálisan, mind fizikálisan. Viszont ott dolgozott bennünk, hogy csütörtök reggel irány a tenger! Senj tőlünk csak 3,5 órányi autózásra található, persze a megállásokkal együtt van az 4 óra is. Az út nagy részét autópályán tesszük meg, az utolsó 12 kilométeres szakasz a Velebit hegységen át vezet, no az húzós. Amikor már azt gondolod, hogy hú anyám, micsoda szerpentineken megyünk, akkor teszik ki a "serpentina" táblát és a kanyar hajtű formát vesz fel hirtelen. Szép, nyugodt tempóban ezt végig lehet csinálni, de sok furcsa ember érez késztetést arra, hogy még ott is előzésbe kezdjen.
Szóval Senj városa. Soha nem gondoltuk volna, hogy ez ilyen szép! Mindig csak átszaladtunk rajta, ahogy a pagi komp felé mentünk. Sem az erődöt, sem a belvárost nem láttuk még. Az apartmanból nagyon szép kilátással a városra és a Nehaj erődre. Most mondja azt valaki, hogy ez nem kellemes a szemnek és a léleknek ;-)
A város belső részébe kocsival is be lehet menni, de gyalogosan is kitűnő túrát lehet tenni - igaz a vár mellett kell felmenni, aztán le - visszafelé pedig felballagni a várhoz és vissza le.
Az erőd felfedezése is remek szórakozás, a tetejéről fantasztikus kilátás nyílik minden irányba:
A városban is nagyon kellemes élmények értek bennünket, ebédet a Restaurant Uskok nevű kis helyen fogyasztottunk. A rendelés leadása után a pincér hölgy kihozott egy-egy pálinkát a ház ajándékaként, amibe csak belenyaltunk, de nem fogyasztottuk el.
Az ebéd végén pedig egy-egy palacsintát kaptunk isteni krémes túróval és mézzel, ezt is a ház ajándékaként. Teljesen elképedtünk, ritkán tapasztalunk ilyen kedvességet! Senj városáról bővebben itt olvashattok: senj-es-a-nehaj-erod
Utunkat szombaton folytattuk tovább Pag-szigetre, a Jadranska magistrala-n, ami az Adriai-tenger keleti partján megy végig, a tenger mesés látványával. Páratlan, nem lehet rá más jelzőt írni. Hogy mit csináltunk a következő állomáson, azt a következő bejegyzésben mesélem majd el.
Útközben természetesen előkerült a horgolótű és némi fonal. Konkrétan volt nálam kb. 5 kg zsinórfonal és pár gombolyag türkiz és mustár színű Catania fonal, hogy befejezzem a hetek óta megkezdett dolgaimat. A zsinórfonalból szőnyeget terveztem készíteni, a Praktika horgolás legutóbbi számában látott minta alapján, a türkiz fonalból pedig sárkány készült. A szőnyeg első karikája a naplementében:
Sárkányka kezdeti szakaszában:
Bejegyzésemet egy naplemente pillanatában készült képpel zárom, hamarosan a többi élménnyel is jelentkezem:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése