2018. május 9., szerda

Az idő most lassan múlik

Az MRI vizsgálatok utáni várakozási időszakban vagyok, ami egy "nemszeretem" periódus. Eredményt majd csak jövő héten mondanak (remélhetőleg), csakis és kizárólag személyesen. Ez akkor is idegtépő, amikor jól érzem magam fizikálisan. A várakozás következtében eléggé labilis a lelki világom. Megkaptam a 77. kezelést, erről Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese-gyűjteménye jut eszembe. Minden egyes kezelés egy-egy újabb történet, minden történetnek van egy tanulsága.  

Közben zajlik az életünk, a balkon-kert kísérletem a legfontosabb napközbeni teendőm a háztartás és a horgolás mellett. A március elejei fagyok elmúltával belefogtam a magok ültetésébe, ehhez egy lábakon álló ládát használtam alapul, a karácsonyra kapott könyveket átböngészve pedig olyan föld-keveréket használtam, ami állítólag jó ennek a típusú kertészkedésnek. Először úgy gondoltam, hogy megveszem külön-külön a vermikulitot, tőzeget és kerti komposztot és majd jól összekeverem őket. Aztán a lustaság nagy úr, találtam a kertészetben hasonló keverékű zöldség földet, így azzal fogtam bele a munkálatokba. Elveteményeztem, pici locsolókannával minden este meglocsoltam a kertemet és láss csodát, egy hét múlva kibújtak a növények és rohamos növekedésbe kezdtek:




Tudom, hogy ez csak hobby-mennyiség, de vetettem répát, salátát, retket, borsót és dugványoztam hagymát. Találtam olyan cserepeket is, amiből függőleges kertet lehet kialakítani, azokba került szamóca, fűszernövények és rebarbara:


1 hete retket szüreteltünk, nagyon finom volt a saját termés:


Múlt szerdán nem volt hozzánk kegyes az időjárás, mert elverte Fonyód ezen részét a jég. A szívem szakadt meg a pusztítás láttán, amit a természet csinált:


Aznap délelőtt ültettem el azokat a paradicsomokat, amiket a piacról hoztam, most próbálják kiheverni az őket ért sokkot:


Hálás vagyok az Anyukámnak, Helgának és Jóskának, hogy ha bármilyen kérdéssel fordultam hozzájuk kertészkedés témában, akkor mindig segítségemre siettek! Anyukámnak pluszban még azért, mert tőle tanultam a kert szeretetét gyerekkorom óta (habár nekem közel sincs akkora kertem, mint neki van). 

Szóval kertészkedésre fel, emberek! Ha csak egy pici ládába vetünk el magokat, rendszeres locsolással 6 hét múlva lehet élvezni a saját termés zamatát! No persze ha az időjárás is kegyes hozzánk :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése