Hihetetlen, hogy a számítógépem naptárja a 2020-as évszámot mutatja már napok óta és az is hihetetlen, hogy szinte végig alvással töltöttem az óév utolsó és az újév első napját. Kezelésen voltam december 30-án és 31-én, azt gondoltam, hogy most jobban fogom érezni magam sokkal az infúzió után, mert minden doki azt mondja, hogy ez egy könnyű szer. Hát... úgy néz ki, nálam nem az. Biztosan még mindig nem emésztettem meg azt sem lelkileg, hogy terápiát kellett váltani.
Menetrendszerűen bekövetkeztek ugyanazok a dolgok, mint múltkor (hányás, hasmenés) és most mindezek mellé egy kis hőemelkedés is közrejátszott. Féltem tőle, hogy nem jöhetek haza szilveszter napján, hogy benn kell maradnom, de hála az égnek a szervezetem rendes volt, beállt 37 C fokra. Az alaphőmérsékletem általában 35,5 - 36,0 körül mozog, úgyhogy ez a változás már komolyan érint, nem érzem magam tőle fittnek.
Hasmenés ellen próbálkoztam széntablettával, de miután a hétvégén kétóránként a klotyón ültem, tegnap váltottam rendes hasfogóra és láss csodát, az éjszakát szinte végigaludtam. Evés tekintetében a régi lemez: leves tésztával, krumplival; melegszendvics sajttal, valamennyi almát is el tudok rágcsálni, pár szál ropi vagy pár darab keksz és banán. Minimalista étkezést követek, úgyis nagy divat ez a minimalizmus mostanában :) viccet félretéve, ennék mindent, de csak ezeket bírom.
A karácsony a nyugalom jegyében zajlott, nagy részét Anyuéknál töltöttem otthon (ott jött elő a kézremegés a kálium és magnézium hiány miatt), a másik felét meg kettesben itthon a párommal. Sajnos nagy sétákat nem tudtunk tenni, pedig többször terveztem, hogy na akkor majd "ma" megyünk, mert szépen kisütött a napocska... messzire nem mehettem az adott helyzet miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése