2014. június 1., vasárnap

Lebegés

A hét második felére csak megérkezett a várva várt PET CT vizsgálat eredménye. Azóta is csak kábán támolygunk idehaza mindketten és kapaszkodunk egymásba. Árpi már csütörtökön kétszer is beszélt a főorvos asszonnyal, de meg kellett várnunk a pénteket, a transzplantációs bizottsági ülést, ahol eldöntik a "hogyantovább"-ot.

Valahogy úgy néz ki az összefoglaló eredmény: részben komplett remisszió, de új bucik is megjelentek / régiek nőttek pár millimétert. Ezzel az eredménnyel az orvosaim egyáltalán nem elégedettek, mert többet vártak a Brentuximabtól. Ilyenkor jön a terápiaváltás!

Most próbálunk egy olyan hétvégét eltölteni, amikor csak magunk vagyunk. Csak mi ketten. Sok kérdés felmerül a továbbiak kapcsán. De nem tudunk válaszolni és nem kapunk válaszokat, mert kedden az Onkológián majd személyesen elmondják a lehetőségeket.

A kollégáinknak is azt mondtam, voltunk már ennél nagyobb bajban is. De az igazság az, hogy nem tudom, hogy van még lehetőség a kezelésekben? Folytatjuk a Brentuximab-ot és kombinálják valami másik kemóval? MOST AKKOR MIT FOGUNK CSINÁLNI?

Azt hiszem pénteken este nagyon sírtam. És kiabáltam is mellé, hogy mit akar tőlem még ez a limfóma? Tényleg az Életemet akarja elvenni?! Tényleg azt gondolja, hogy feladom a küzdelmet? Nem kértem ezt a betegséget sohasem, azt sem tudtam, hogy létezik. A transzplantáció utáni időszakban is mindig arra gondoltam, milyen jó: meggyógyultam!! Én arra akarok büszke lenni, hogy megcsináltam, kijöttem belőle, a legmélyebb helyzetekből, az utolsó utáni pillanatokból!

Istenem, kérlek, mutasd meg szándékodat. Fáradt vagyok.


3 megjegyzés:

  1. Szia Regi!
    Most egy kicsit mellbevágott az írásod. Az első megszédülésből felállva bízom abban, hogy az orvosok végre eltalálják a teljes gyógyuláshoz vezető utat, és elindulsz a teljes felépülés felé.

    Mint eddigi írásaidból kiderült, nem vagy egy feladós típus. Most se add fel a küzdelmet, bár kívülállóként könnyű ezt mondanom. Ennek ellenére csak biztatni tudlak, ne add fel!

    Az én trilógiám:
    Sárkányölő Szentgyörgy,
    Dávid és Góliát harca,
    Madách idézzet "Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!"

    Üdv. KF

    VálaszTörlés
  2. Szia Regi!
    Sajnálom, hogy nem ez volt a te terápiád! Engem is megrázott, hogy a Brentuximab se vált be, annyira hittem benne... De tuti meglesz a gyógymód, az nem lehet, hogy nem! Szorítok ezerrel, hátha tényleg ez a német kísérlet a te utad. Teljes szívemből kívánom, hogy úgy legyen!
    Zsuzsi
    (nálam még tart a sugár, a mellékhatások miatt volt egy kényszerpihi, de remélem megéri az egész!)

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok,

    Ne haragudjatok, hogy csak most reagálok a kedves szavakra, a bíztatásokra. Nagyon szépen köszönöm őket!

    Regi

    VálaszTörlés